Lándzsás útifű
Előfordulása hazánkban nagyon gyakori: réteken, legelőkön, füves helyeken, utak mentén, árkokban.
A levelek 15-20 cm hosszúak, lándzsa alakúak. A virágzat gömbös vagy kúpos, később hengeres fűzér. Tojásdad toktermése üreges, kétmagvú.
Valószínűleg sokan szirup formájában ismerik, hiszen kiváló köhögéscsillapító.
Név: Lándzsás útifű
Latin neve: Plantago lanceolata
További elnevezései:
Felhasználható része: levél
Alkalmazása: köhögéscsillapítás, allergia, hámosító: sebgyógyításra, bevonó: véres széklet esetén (colitis ulcerosa)
Belsőleg:
* bevonó szájüregi gyulladás, fekély, rekedtség, száraz köhögés (macerátum)
* bevonó, antiszeptikus gyomor-, bélhurutban, véres széklet esetén
* hurutoldó, köptető, légcső-, hörghurut esetén (szirup)
* magja megduzzadva hashajtó
* allergiára
Külsőleg: hámosító, vérzéscsillapító
* nehezen gyógyuló, fertőzőtt sebekre friss levelet kell rakni
* helyi vérzéscsillapító vágott seb, horzsolás esetén
* rovarcsípésre
* ekcémára
* aranyérre
Forrás:
* Fitoterápia szakmai tananyag
* Szalai Miklós: Halimbai füveskönyv
* Szabó György: A bükki füvesember gyógynövényei